Minden ember időnként az alvás állapotába kerül. Az alvás létszükséglet,ugyanúgy mint a vízhez jutás,vagy ételhez jutás. De mit jelent aludni? Az állatvilágban megfigyelték,hogy a zsákmányállatok (növényevők) inkább éberen alszanak,míg a ragadozók alvása mély. Ebben található logika,hiszen a potenciális zsákmányállatnak mindig készen kell állnia a menekülésre,míg a ragadozóknak ki kell pihennie a hajszát,és felkészülni a következő vadászatra. De miért alszik az ember? Valószínűleg azért,hogy kipihenje magát,hogy felkészüljön a később beáramló információkra. Az alvásmegvonásnak súlyos következményei vannak az embernél,és állatnál egyaránt.
Az alvásból körülbelül csak annyit érzünk,hogy lefekszünk,becsukjuk a szemünket,majd X órával később kinyitjuk. De az alvás ennél több,és ezt EEG-vel lehet megfigyelni. Alvásunk REM és NREM szakaszokra oszlik,alvásunk során ezek váltják egymást. Mind a REM fázisnak,Mind az NREM fázisnak funkciója van. A NREM szakasznak,amely lassú hullámú alvást jelent, amikor nincs gyors szemmozgás,ellenben a REM szakasszal,amire a gyors szemmozgás jellemző, a funkciója a feltevések szerint a szelektálás,vagyis agyunk ekkor dönti el,hogy mely emlékekre,információkra lesz később szükségünk. A REM szakasz az álomról szól,az emléknyomok feldolgozásáról.
A csecsemők alvása azonban más mint a felnőtteké,és ez kihívást jelenthet az esti rituálék során. Talán minden anya,apa szembenézett azzal,az elsőre fura,sőt talán zavaró jelenséggel,hogy ahogy leteszik a babát a kiságyba,az sírni kezd. Ennek oka van, míg a felnőttek hamar mélyálomba merülnek,addig a babák a könnyű álommal kezdenek,vagyis ha gyorsan akarják őket letenni,azt még érzik,és ezért tiltakoznak. Ahogy múlnak a hónapok,majd egyre gyorsabban kerülnek a mély alvásba,és ezzel megkönnyítik a szülők estéit,de kezdetben szükség van a türelemre. Azzal,hogy a baba elaludt,még nem biztos,hogy véget ért az éjszakai műszakunk. Ugyanis a baba miközben átlép az egyik szakaszból a másik szakaszba ébredés közeli állapotba kerül,és akár fel is ébredhet.Ez egy kritikus periódus,amit minden baba egyénileg kezel,vagyis vannak akik ébredés nélkül jutnak túl, ellenben másoknak szükségük van anyai kézre,vagy akár mellre is. Szülőként fontos feladat,hogy olyan környezetet teremtsünk,amely lehetővé teszi,hogy a baba ébredés nélkül vészelje át a kritikus szakaszt. Ez nem csak a felnőttek kényelmét szolgálja,de a kicsinek is jót tesz mentálisan. Itt tudni kell,hogy ezt semmiképpen sem egy újszülöttől várjuk el. Az ő esetükben ugyanis annak,hogy nem ébrednek fel éjjelente negatívkövetkezményei lehetnek. A babák úgy vannak kitalálva,ahogy minden ember,hogy túléljenek, hogy védekezzenek a hideg,vagy az éhség ellen. De mivel még önállóan nem képesek védekezni e kihívások ellen szükségük van szülői segítségre,és ezt úgy tudják elérni,hogy felébrednek,és sírni kezdenek. Szülőként pedig erre reagálni kell. Természetesen a rá adott válasz folyamatosan alakul azzal,hogy a csecsemő növekszik,mind testben,mind szellemben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.