Minden szülő egyik legparásabb kérdése,hogy mikor fog végre a csemete bilibe, Wc-be pisilni. Ebből komoly versenyt lehet csinálni,dicsekedni,hogy Jucika már egyedül bilibe pisil,vagy keseregni,hogy Jucika még nem pisil a bilibe,pedig elmúlt 2 éves. Már erről is lehetne írni,hogy miért érezzük sikernek a gyerekünk hólyagműködését,de én ezt átugranám,és áttérnék a szobatisztaságra,minél gyakorlatiasabban,tehát itt nem lesznek hosszú fejtegetések a pszichés fejlettségről.
Mikor szobatiszta az ember? Ez elég egyszerű kérdés,amire a válasz sem lesz bonyolult. Szobatiszta az aki képes akaratlagosan visszatartani pisijét és kakiját,és képes arra hogy akaratlagosan ürítsen. Ez a nappali,pontosabban fogalmazva az ébren töltött időszakra vonatkozik. Az,hogy alvásból felébredünk,ha pisilni vagy kakilni kell az ágytisztaság. A kettő ritkán alakul ki egyszerre,először szobatisztaság aztán ágytisztaság.
Addig ameddig a gyerek egy nap csak egyszer is befolyat,és most azokról a helyzetekről van szó amikor elérhető közelségben van bili, WC ülőke nem szobatiszta. Ezt azért írom le,mert találkoztam ebből adódó félreértéssel.
Akkor szobatiszta e ha a bilibe,WC-be végzi e a dolgát? Erre páran lehet,hogy rávágnák,hogy persze akkor..S ezzel rögtön tévednének is. Merthogy nem. Fentebb már tisztáztuk,hogy akaratlagosan visszatart és ürít. Aztán,hogy az ürítést bilibe,wc-be, fa mögött végzi e el az már kulturális kérdés. Ezért is felesleges a gyereket órákon át tartani a wc felett,vagy ráültetni reggel,és levenni este, majd örülni,hogy van valami a wc.ben,biliben. Persze hogy van,előbb- utóbb lesz benne valami,csak ebben az esetben sosem tudjuk meg,hogy véletlenül lett e,értsd,hogy kifolyt,és éppen ott volt egy bili,vagy tudta a kicsi, hogy most mit csinál. Pont ezért ezt felejtsük el. Ahogyan a dicshimnuszokat is sikeres pisilés,kakilás esetén is. Legyünk elégedettek,de ne szervezzünk külön ünnepségsorozatot az esemény tiszteletére.
Ennyi volt a mit ne tegyünk,most jön a mit tegyünk,mikor kezdjünk..
Alkalmazkodjunk a gyerekhez szobatisztaságra nevelésnél. Elvégre az ő pelenkájáról,kisgatyájáról,és bugyijáról van szó. Az már jó kezdőlépés ha jelzi,hogy pisi volt,vagy pisilnie kell. (még nem biztos,hogy a visszatartás is megy). Ez nemcsak szóban történhet,hanem testbeszéddel is (leguggol,begörbül,elbújik stb) Vegyük a jeleket.
Elkezd érdeklődni a wc-zés iránt. Igen,ez az amikor bemegy utánad a Wc-be.
Képes egyedül lehúzni a nadrágját. Bár ez inkább már arról szól,hogy bilibe folyjon,és ne máshová,de mégsem elhanyagolható.
Ezek az alapok,amikre építünk. Ezután elmondhatjuk,hogy a nagyfiúk,nagylányok már nem hordanak pelenkát. Minden kisgyerek nagy akar lenni,úgyhogy ez jó motiváció. Természetesen "baleset" esetén ne szidjuk le, rosszabb ne alázzuk meg a kisgyereket,mert azzal életre szóló törést okozhatunk. Itt kicsit bezavarhat a kényelem kérdése,vagyis,hogy szeretne nagyfiú,nagylány lenni,de a pelenka mégis kényelmesebb,hiszen nem kell közben megszakítani a játékot. (megjegyzés a szülőnek is kényelmesebb,mert csak felrakja,éps x idő múlva leszedi).
Majd megpróbálkozhatunk azzal,hogy nem adunk rá pelenkát,és várunk,bepisil nem pisil? Ha többször befolyik, akkor vissza a pelenka, kis idő múlva újra próbálkozunk,ha nem folyik be,elégedettek vagyunk vele,és ez motiválja majd,és végül egy nap a pelenka a múlt része lesz.
A bejegyzés trackback címe: